Kis földtan

A Budai-hegység legfontosabb építőanyagai a mészkő és a dolomit, nemegyszer látványos sziklafalakkal emelkednek a völgyek fölé. A sok száz méter vastag mészkő és dolomit lerakódásokat az utolsó néhány millió évben mélyreható törések hasogatták fel. A törések mentén egyes rögök magasba emelkedtek, mások lesüllyedtek. Röviden így alakult ki a Budai-hegység és közben a feltörő hévizek kialakították a hegyvidék különlegesen szép barlangjait és az egyre élvezetesebb gyógyforrásokat.

200 millió éve a triász trópusi tengere a Thetys hullámzott e tájon és nem kell sok kőzetvizsgálódás hozzá, hogy felismerjük a hegyek vonulatában a lágyan hullámzó tengerfeneket.

A Normafa (477 m) környékének legkiemelkedőbb tagjai a dachstein mészköves János-hegy (529 m), kisebb a csúcsos, dachstein mészköves és homokköves felépítésű Hárs-hegy (458 m), míg a Széchenyi-hegy (477 m) és Sváb-hegy kiterjedt mészköves fennsík. E központi tömeg köré 250-350 méter magasságú előhegyek csatlakoznak, többnyire kemény kőzetű rögök, vagy sasbércek. Sajátságos, nagyon aprólékosan tagolt és összetöredezett dolomitos sasbércsorozatot alkotnak a Csiki-hegyek délnyugaton a Normafától Budaörs irányába. A mediterrán hangulatú tájrészletet sokan ma is Sorrento-nak ismerik.