Erzsébet-kilátó

A János-hegy csúcsán régebben egy alacsony faemelvény állt, tetővel ellátott, hatszög alakú galériával. A fővárosi mérnöki hivatal 1899-1900 telén több tervet dolgozott ki egy kő kilátótoronyra, s ezek egyike általános tetszésben részesült. A megvalósítás azonban évekig húzódott. A kilátótorony tervét Schulek Frigyes átnézte, kiegészítette, részben meg is változtatta. Így jött létre a felső teraszok kiképzése, vagyis az építmény az eredeti terv szerinti süveg feloldásával két terasz helyett néggyel épült, s ezzel szebb is, célszerűbb is lett. Az új kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át, melyet Erzsébet királynéról neveztek el, aki 1882-ben itt járt.

Az egyedülálló szépségű kilátótorony neoromán stílusban létesült. 23,5 m magas. Kerek alapformájú. Lépcsőinek száma 101. A kilátó körüli teraszt 1931-ben alakították ki.

A János-hegy csúcsa 433 m-rel magasodik a Lánchíd mércéjének 0 pontja fölé. Ebből - tekintettel a föld felületének görbületére - 75 km sugarú látókör ered; vagyis olyan körpanoráma, melyet alig mutat más hegy, valamely nagyváros közvetlen közelében. Délkelet és dél felé az Alföld terül el, amelyet a Duna ezüstös csíkja szegélyez. Cegléd és Dunaföldvár még a látókör keretébe esnek. Délnyugat felé Törökbálinton, Biatorbágyon és a Velencei-tavon át Székesfehérvárig és Csákvárig kalandoz szemünk. Nyugat felé majdnem egyenes irányban, egymás mögött látjuk Budakeszi, Páty és Szár községeket; a hátteret a Vértes-hegység zárja be. Északnyugaton a Nagy-Kopasz-hegy Nagykovácsival az előtérben és a Nagy-Szénással a háttérben zárja be a látóhatárt. Észak felé emelkedik a Nagy-Hárs-hegy, a háttérben a Pilis sok csúcsa és a Dobogóko zárja le a képet; közben fekszik Pesthidegkút és Solymár. Északkelet felé a Hűvösvölgyet látjuk Lipótmezővel, azon túl a Kecske-hegyet, a Hármashatár-hegyet és a Rózsadombot. A Dunán túl Vác, Újpest, Rákospalota, Fót és egészen hátul a Mátra vonulata, valamint a Bükk-hegység látszik.