Tündér-hegy

A Hármaskút-tető a János-hegy kúpjának tövében egy nagyjában keleti irányú oldalágat bocsát a Zugliget felé. Az erős lejtésű hegynyúlvány egyre jobban összeszűkül, és a végén sziklássá válik. Meredeksége két helyütt megtorpan, mintegy pihenőt képez, hogy utána annál meredekebben folytatódjék tovább. Az első ilyen szakasz 380 m magasságban van. Itt halad át a Tündérhegyi út. Innen még néhány métert emelkedik is a gerinc; így érünk az útról a Tündér-hegy 383 m magas csúcsára.

A Tündér-hegy panorámája igen szép. A szemközti hegyek két vonulatot alkotnak. Elől - jobbról balra - a József-hegy - Ferenc-hegy - Látó-hegy - Kecske-hegy, hátul a Mátyás-hegy - Remete-hegy - Hármashatár-hegy. A belső vonulat alján a Pasarét, alatta Zugliget előtere látszik A budai hegyeken túl a szomszédos hegységek közelebbi csúcsai bontakoznak ki. - Az említett alsó tetőről pedig - vagy az oldalából kiugró szikla tetejéről - az alattunk levő völgyszorulatra s túloldalt a Hunyad-orom sziklás oldalára nyílik szép kilátás.

A hegy dísze a gerincből magasan kiemelkedo Tündér-szikla. Neve száz év alatt többször is megváltozott. Nevezték Remete-sziklának is az alatt épült Remeteházról; és Antal-sziklának, egy ott állott Szent Antal-szoborról. Eredeti német neve Himmel (Menny) volt. A szép formájú szikla eléggé tagozott. A hegy felőli oldaláról könnyű feljutni rá, de a völgy felé igen meredek, s ezért már több ízben volt súlyos baleset helyszíne. A sziklára felmászni tilos!

A hegy környékén sok a hévizes eredetű sziklaformáció, meleg víz által kilúgozott üregekkel.

A Tündér-hegy tudományos nevezetessége még a nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), mely egy igen ősi, hűvösebb korszak növényvilágának mai napig fennmaradt képviselője.